A román kormány gyorsított eljárással, úgynevezett felelősségvállalással terjesztette a parlament elé csütörtökön az oktatási törvénycsomagot, az ellenzék pedig újabb bizalmatlansági indítványt nyújt be a kabinet ellen.
Ez azt jelenti, hogy a kormánynak ismét bizalmi szavazással kell szembenéznie, amennyiben az ellenzék összegyűjti három napon belül az indítvány beterjesztéséhez szükséges számú törvényhozói aláírásokat. Szerdán az ellenzéknek nem sikerült elfogadtatnia a parlamentben a megszorító intézkedések kapcsán beterjesztett bizalmatlansági indítványt, így a kabinet túlélte az idei, immár második bizalmi szavazást, miután a nyár elején is elbukott az ellenzék hasonló kezdeményezése.
A csütörtöki parlamenti vitán az ellenzék kifejtette, hogy szerintük a kormány alkotmányt sért azzal, hogy gyorsított eljárással terjeszti a törvényhozás elé a romániai közoktatás és felsőoktatás mélyreható reformját célul kitűző jogszabálycsomagot. Ezt ugyanis már korábban elfogadta a képviselőház, a szenátusban azonban a tervezet vitája elakadt. Az ellenzék azt kifogásolja, hogy a kormány nem vonta vissza azt a szenátusból, és így szerintük nincs joga a kormánynak ismét a parlament elé terjesztenie. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői egyaránt megerősítették, hogy ismét élni fognak a bizalmatlansági indítvány beterjesztésének lehetőségével.
A Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta kormánykoalíció - amely a független és a nemzeti kisebbségeket képviselő honatyák támogatását is élvezi a parlamentben - főként a magyar szervezet nyomására határozott úgy, hogy felelősséget vállal a törvénytervezetért. A gyorsított eljárás ugyanis azt jelenti, hogy a jogszabályról nem tartanak parlamenti vitát. Automatikusan elfogadottnak tekinthető a tervezet, ha az ellenzék a három napos határidőn belül nem nyújt be bizalmatlansági indítványt. Amennyiben megteszi, a parlament bizalmi szavazást tart. Így a törvény elfogadását az ellenzék csak a kormány leváltásával akadályozhatja meg.
Az oktatási törvénycsomag - amelyet csak a következő tanévtől alkalmaznak majd - a kormány szándékai szerint gyökeresen megreformálja a felsőoktatást, de főként a közoktatást, amelynek szervezésében az új törvény szerint nagyobb szerepet kaphatnak az önkormányzatok, a szülők és az iskolák. A törvény több kedvező előírást tartalmaz a nemzeti kisebbségek számára, így például ezen közösségekhez tartozó diákok anyanyelvükön tanulhatják a gimnáziumban és a középiskolában is Románia történelmét és földrajzát.
A diákok sorsát nagyban befolyásolja az új törvény
